A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság idén ünnepli 30. évfordulóját, és ennek jegyében telnek egész évben az ünnepi programok. A nagy rendezvények közül az egyik legkiemelkedőbb mind tartalmában, mind hatókörében és méretében a névadó tudós és egyetemi oktató születésének évfordulójára megrendezett Magyary konferencia, mely 2025-ben már a XVII. volt a sorban. A népfőiskola együttműködő partnere idén a 20 éves Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, Tata Város Önkormányzata és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara Magyary Zoltán Szakkollégiuma.
A szokásokhoz hűen a rendezvény első akkordjaként a tóparti Magyary szobornál gyűltek össze a meghívottak, ahol először Dr. Rigó Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kara Történelem és Társadalom Tanszék adjunktusaemlékezett a 137 éve született közigazgatás-tudósra.
Roger Scruton filozófus azon téziséből indult ki és vont párhuzamot Magyaryra vonatkozónak, mely szerint az emberekben a környezetük iránti önfeláldozás és az áldozatkészség egy ún. belső késztetésben, ’oikophiliában’ leledzik, melyet ő maga az otthon szeretetének nevez. Nem kisebb hatású művekben is tetten lehet érni a szülőföldje sorsát mindig szívén viselő gondolkodót, mint a Mi lesz Tatatóvárosból? című 1939-es írása, mely az egyesített település jövőjével behatóan foglalkozik, vagy a 1935-ben írt Mit kell tennünk Tata-Tóvárosért? című. Az emlékbeszédet követően a meghívott vezetők elhelyezték a megemlékezés koszorúit a Magyary mellszobornál.
(Képünkön Dr. Navracsics Tibor miniszter és Czunyiné Dr. Bertalan Judit koszorúz)
(Képeinken Dr. Deli Gergely, az NKE rektora, valamint Dr. Kancz Csaba főispán, Dr. Fodor János főigazgató és Ströcker Zoltán hivatalvezető koszorúz)
(Képeinken Dr. Veres Zoltán jegyző és Dr. Torma Nikoletta aljegyző, valamint Takács Károly polgármester és Emődi Ferencné hivatalvezető, Nemes Ágnes polgármester és Dr. Nagy Zsolt jegyző koszorúz)
(Képeinken Michl József polgármester, Dr. Szerencsi Richárd alpolgármester, Dr. Horváth József jegyző, Dr. Sántha György elnök és Csomán Gábor titkár, valamint Széky Melinda, Kovács Léna és Kecskeméti Árpád szakkollégista koszorúz)
(Képeinken Hubik Mónika ügyvezető alelnök, Borsó Tibor elnök és Dr. Rigó Balázs adjunktus koszorúz; a Magyary szobor a koszorúzás végeztével)
Az idei Magyary konferencia kiemelt vendégeiként érkeztek hozzánk Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter és Czunyiné Dr. Bertalan Judit, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára (akik egyébként a héregi emlékkonferencián is jelen voltak). A konferencia megnyitója előtt azonban egy napirenden kívüli, meglepetésként tervezett epizód következett, melynek főszereplője Schunder Tibor polgármester volt, aki településvezetői pályafutását Baj községben 1985. június 15-én, 40 évvel ezelőtt kezdte meg. Ez alkalomból, az MZNT elnökének javaslatára Komárom – Esztergom Vármegye Közgyűlése elnöke elismerő oklevélben részesítette Schunder Tibor polgármestert a közszolgálatban eltöltött 40 éves jubileuma, Baj település és Komárom – Esztergom Vármegye érdekében végzett odaadó, lelkiismeretes, településfejlesztő, közösségépítő, áldozatos munkája elismeréseként.
(Képünk az oklevél átadása utáni pillanatról készült)
Az oklevél átadását követően kezdetét vette a XVII. Magyary konferencia hivatalos programja, melynek első részében két köszöntőt hallgattunk meg. Elsőként Dr Ugodi Andrea, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke foglalta össze gondolatait személyes élménye alapján: erdélyi útja során került a kezébe egy csíksomlyói népfőiskolai bizonyítvány, melynek dicséretes tanuló tulajdonosát „hitében erős, magyar nemzeti érzelmében öntudatos” fiatalként értékelik. Nem lehetett nem meglátni a párhuzamot szerinte e lejegyzett szavak és a Tatai Népfőiskola létrejöttét lelkesen szorgalmazó Magyary Zoltán elszántsága, szülőföldjét felemelni akaró hite és tettei között. A másik köszöntőt Dr. Kancz Csaba főispán mondta el, kiemelve: Magyary Tatán jellemzően helyi ügyekkel foglalkozott, a helyi értékek megmentéséért munkálkodott, így az elméleti tudásának gyakorlati alkalmazását láthatjuk a szülővárosa és környéke fejlesztésének kapcsán írt munkáiban.
(Képeinken a két köszöntőt mondó: Dr. Ugodi Andrea és Dr. Kancz Csaba)
Az előadók sorát Dr. Navracsics Tibor miniszter nyitotta meg. Először köszönetet mondott a házigazda népfőiskolának, mely már 30 éve életben tartja, ápolja a Magyary életmű szellemiségét, emlékét. Majd arra adott választ az előadó, hogy miért korszerű ma is Magyary: részletesen kibontotta a közigazgatás-tudomány fogalmát mind szemléletben (a közjó szolgálatának nevezve határozott célt adott a közigazgatásnak), mind tevékenységben (megadta azt a tudatot, hogy nem csak ügyintézésről van szó, hanem horizontális felelősségről), mind intézményi struktúrában (a Közigazgatás-tudományi Intézet megalapításával). A miniszter végül megfogalmazta a ma emberének feladatait is: a létrehozott szellemi értékeket át kell mentenünk, meg kell teremteni a közigazgatás holisztikus felfogásának újbóli bevezetésével a közjó szolgálatát, segíteni kell a digitalizációt mint a hatékonyság alapját, a vidéki Magyarország és a várostérségek együttes megerősítésére kell törekednünk. Röviden: a közigazgatást igazítsuk az élethez, s nem fordítva.
(Képünkön Dr. Navracsics Tibor tartja meg előadását)
Czunyiné Dr. Bertalan Judit államtitkár prezentációjában utalt arra, hogy a jelen térségi szemléletű fejlesztés alapelveit Magyary korábbi javaslatai alapján fogalmazták meg a ma szakemberei: megfelelő előkészület, a város és a vidék fejlesztésének lépései, a közszolgáltatások és a közigazgatás elérésének a vizsgálata, a klasszikus várostérségi együttműködés modell, a mintajárás létrejötte. Hallhattunk még a Versenyképes Járások Programról, melynek lényege, hogy a helyi kérdések kaphatnak megoldást és támogatást ebben az együtt-gondolkodási és együttműködési folyamatban, majd az államtitkár bemutatott néhány jellemző példát a már benyújtott fejlesztési igények közül.
(Képeinken Czunyiné Dr. Bertalan Judit államtitkár prezentál)
A Magyary konferencia következő előadója egyben az egyik szervező partnert is képviselte: Dr. Sántha György, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnökeként tartotta meg prezentációját többek közt a menedzsment (=kezelni egy problémát valamely eszköz segítségével) modern fogalmát körüljárva, s ezt mint funkciók összességét kutatta Magyary műveiben – az AI alapú Chat alkalmazást használva. Megállapítása szerint a tudós tanár külön foglalkozott a jogilag nem szabályozott menedzseri tevékenységekkel a közigazgatásban, olyan fogalmak taglalásával, mint centralizáció, hierarchia, döntési folyamatok, erőforrás-kezelés stb. Magyary korában inkább a „vezetés”, „irányítás”, „szervezés” szavakkal éltek a mai menedzsment szó helyett.
(Képeinken Dr. Sántha György elnök)
Dr. Veres Zoltán Komárom-Esztergom Vármegye jegyzője szintén az összehasonlítás eszközével élt előadásában: „A segítő vármegye Magyarynál és napjainkban”. Előzményként megtudtuk, hogy Pécs egykori polgármestere, Esztergár Lajos „egy olyan modellt dolgozott ki, amely Magyarország első dokumentált modellkísérlete lett, és egyben alapja egy olyan újabb kísérletnek, amelyet már professzionális tervezéssel Magyary Zoltán és iskolája valósított meg. E két modellkísérlet tárgya azonos és máig aktuális: a szociális hátrányok leküzdése, a munkanélküliség csökkentése, a vidék megőrzése.” A segítő vármegye eszméje az előadó szerint korunkban a vármegyei foglalkoztatási projektekben élt tovább – foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködésekben, munkaerőpiaci programok megvalósításában, valamint a hátrányos helyzetű célcsoportok pénzügyi tudatosságának, digitális képességeinek fejlesztésében.
(Képünkön Dr. Veres Zoltán vármegyei jegyző tartaj meg előadását)
Az NKE ÁNTK Magyary Zoltán Szakkollégiuma mint együttműködő partner idén is delegált előadót a konferenciára. Széky Melinda szakkollégista a Magyary program célkitűzéseit foglalta össze a közigazgatás újjászervezésében. Az öt pillér (tudományos megalapozottság, racionalitás és hatékonyság, közigazgatási reformok szükségessége, jogszerűség és menedzseralizmus képviselése, szervezéstani ismeretek) bemutatása után az előadó megállapította: ezek az alapelvek fontos szerepet játszottak korunk közigazgatási reformjának kialakításában, a „jó állam” megteremtésében, s ebben még sok a tennivalója a mai szakembereknek.
(Képünkön Széky Melinda szakkollégista)
A konferencia záró mondatait Borsó Tibor elnöktől hallhatta a közönség, aki hangsúlyozta, összefoglalásként: az egész napos program is bizonyítja, hogy Magyary Zoltán jelen van életünkben, és segíti a ma feladatainak elvégzését, legyen szó közigazgatásról vagy városfejlesztésről.
(Képeinken a konferencia résztvevő és a zárszót mondó Borsó Tibor elnök)
Szöveg: Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette
Fotók: Molnár Mónika
