Emlékeztettek: 2020-ban kezdődött meg az esztergomi bazilika felújítása, és éppen egy éve emeltek ki a főszékesegyház kupolájának aranykeresztjéből egy olyan időkapszulát, amelyet még 1845 augusztusában helyeztek ott el. A 100 méter magasból lehozott rézhenger felnyitása nem volt egyszerű feladat, mert egy második világháborús repesztalálat következtében a védőburok kilyukadt és deformálódott, de végül sikerült megmenteni a korabeli építkezést megörökítő, több mint 175 éves dokumentumokat.
Kedden azonban a honvédség tűzszerészeit is riasztották a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházhoz. A rekonstrukciós munkák során ugyanis a kupoladob oldalfalába fúródva – a feltételezések szerint – egy robbanótest került elő. A lövedéket sikeresen eltávolították és megállapították, hogy egy 76 milliméteres, második világháborús eredetű, szovjet repeszgránát került elő. A robbanótest gyújtószerkezete becsapódásának pillanatában letört, az eszköz pedig deformálódott. A gránáttest robbanóanyagot tartalmazott, szállítható állapotú volt, így azt el is vitték a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére, későbbi megsemmisítésre – ismertették. Kitértek arra is, hogy feljegyzések szerint 1945-ben a harcok során több mint 90 különböző típusú, illetve gyártmányú robbanóeszköz hullhatott az esztergomi bazilikára, mert a kupola kiváló megfigyelőállást biztosított a harcoló katonáknak. A bevetett tüzérségi eszközök jelentős sérüléseket okoztak az épületben: súlyosan megrongálták az oszlopcsarnok egyik elemét, a kupola héjazatát, és tönkretették az eredeti Mooser-orgonát is.
„A világégés nyomai már régen nem láthatóak a főszékesegyházon, de ez az eset is mutatja, hogy a legváratlanabb helyekről is kerülhetnek elő szunnyadó robbanóeszközök, több mint 75 évvel a második világháború lezárását követően” – olvasható a tűzszerészezred bejegyzésében.
Lehetnek még robbanótestek az esztergomi bazilika kupolájában, fokozott óvatossággal folytatják a felújítást – mondta Németh Tamás, a székesegyház felújítását vezető építész az MTI-nek. Németh Tamás azt mondta, a mostaninál sokkal nagyobb, fel nem robbant lövedék nem valószínű, hogy maradt a kupolában, de ahhoz hasonló, kisebb gránátokat könnyen találhatnak még a 2023 végéig tartó felújítási munkálatok során.
A felújítást vezető építészmérnök ezért fokozott óvatosságra intette a kupolában dolgozókat, és arra kérte őket, hogy mindig legyen náluk detektor, amellyel megvizsgálhatják a falat, ha azon bármilyen deformálódást látnak.
Németh Tamás hozzátette: ezek a lövedékek közelről többnyire látszanak, a most megtalált gránát azért maradhatott ilyen sokáig észrevétlen, mert a bazilika 2020-ban elkezdett felújítása előtt senki nem mászott fel olyan magasra, ahonnan már látható. Az építész szerint nehéz megbecsülni, felrobbanása esetén mekkora statikai kárt okozott volna a megtalált gránáttest, amely egykor két ablak közé csapódott be. Megjegyezte ugyanakkor, hogy bármilyen kicsi robbanótest kibillenthet az egyensúlyából egy stabil statikai rendszert.
Forrás: ridikul.hu
