„Fellner Jakab 300” címmel június 22-én nyílt meg a Fellner Jakab születésének 300. évfordulója alkalmából rendezett időszaki kiállítás a Tatai Várban. A tárlat az idei Fellner Emlékév programsorozatának kiemelt eleme.
A morvaországi származású Fellner Jakab (1722-1780), a magyarországi barokk építészet egyik legjelentősebb alakja 1743-ban került Tatára. Először pallérként dolgozott az Esterházyak birtokán, majd a tatai uradalom építésze lett. A Szent Kereszt Plébániatemplom 1751-ben Franz Anton Pilgram tervei szerint megindult építése az ő tervei szerint folytatódott, s rá várt számos egyéb feladat megoldása is: a fogadók, malomépületek, istállók, lakóházak mellett az uradalmi építkezések vezető mestereként ő kapott megbízást a tóparti Esterházy kastély, valamint a piarista társház tervezésére is. Az itt létrehozott és személye köré szervezett építési iroda nagyléptékű főúri, illetve egyházi megbízatásokat is teljesített, melynek nyomán építményei között grófi kastélyok, főpapi rezidenciák, illetve templomok egyaránt találhatóak. Tata mellett jelentős szerepe volt Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában.
Fellner Jakab munkásságát a XX. században fedezték fel újra, addig tevékenysége a feledés homályába merült. A mostani, tatai kiállítás Dr. Révhelyi Elemér művészettörténész kutatási eredményeire épül. Révhelyi a két világháború közötti időszakban Magyary Zoltán hívására érkezett ide, és kezdett el kulturális értékeink kutatásával foglalkozni. A fellneri életmű végül Révhelyi Elemér kiemelkedő kutatási témájává nőtte ki magát. A rendkívül gazdag fénykép dokumentációs gyűjteményét és több ezer oldalnyi jegyzeteit a Kuny Domokos Múzeumra hagyta, így a június 22-én megnyílt kiállítás Révhelyi Elemér előtt is tiszteleg.
A Fellner Jakab életét és munkásságát bemutató kiállítás a Fellner Emlékév kiemelt állomása, melyre több program is épül. „Fellner Jakab kora -Társadalom és intézményi rendszer kialakulása” címmel június 27-én kezdődött meg a Piarista rendház épületében az a konferencia-sorozat, melyet a Fellner Jakab Emlékév tiszteletére szervezett a Kuny Domokos Múzeum.
A szakmai programsorozat következő két találkozója Tatán, a legutolsó, negyedik konferencia pedig majd Veszprémben lesz. Dr. Schmidtmayer Richárd, a tatai múzeum igazgatója a nyitóeseménnyel kapcsolatban elmondta: kiemelten fontos szempont volt a Fellner Emlékév kapcsán a múzeum számára az, hogy a legújabb ismereteket is meg tudjuk mutatni az érdeklődőknek. Az első konferencián Fellner korával ismerkedünk, amire szükség van ahhoz, hogy megértsük, milyen körülmények között alkotott az építőmester, milyen hatások érték, milyen korlátai és lehetőségei voltak, amikor városunkba érkezett.
Az előadások célja elsősorban a tudományos ismeretterjesztés volt. A konferencia szervezői saját kutatásaikra támaszkodó előadókat kértek fel, akik szakterületük szűrőjén keresztül tudták bemutatni a korszakra és Fellner Jakabra vonatkozó ismereteiket.
A konferencia helyszínén Michl József mondott köszöntőt. Tata polgármestere Fellner Jakab személyiségére utalva hangsúlyozta: egy különleges művészemberre emlékezünk, akiről nincs képünk vagy fotónk, akinek nincsenek meg a bizonyítványai, akinek a jelleméről csak annyit tudunk, amely az őt említő levelezésekben található, mégis 300 év után emlékezünk rá. Érdemes tőle eltanulni azt, amit példaként állított elénk: úgy részt venni a teremtésben, valami olyat alkotni, ami fennmarad, hiszen nem a bennünket ábrázoló fénykép a fontos, hanem az, amit magunk után hagyunk, amit létre tudunk hozni ebben a világban.
A szakmai konferenciasorozat első rendezvényén öt előadót hallhattak az érdeklődők. Tevelÿ Arató György történész, levéltáros, a NEB Hivatala tudományos titkára „Magyar reconquista. A XVIII. századi újjáépítés problémái”, Dr. Fülöp Éva Mária, történész, nyugalmazott múzeumigazgató „Gróf Esterházy József országbíró Tata-gesztesi uradalma: birtokirányítás és gazdálkodás”, Siptár Dániel történész, a Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár igazgatója – „A szerzetesi intézményhálózat bővülése a török utáni Magyarországon, különös tekintettel a kapucinusokra”, Szekér Barnabás történész, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának levéltárosa – „A tatai piarista rendház és iskola a XVIII. században”, valamint Dr. Schmidtmayer Richárd, történész, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója „Az újkori német telepesmozgalmak Tata példáján keresztül” címmel tartott beszámolót.
A konferencián elhangzott előadások a tervek szerint még idén megjelennek egy tanulmánykötetben.
(Forrás: tata.hu)
