A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság munkatársai is tevékenyen részt vettek az „ASzakkör” évadnyitó szakmai napján, október 1-én az alsógallai József Attila Művelődési Házban.
Vígh Anita beszámolója
A közösségi művelődés és a helyi értékek megőrzése iránti elkötelezettség jegyében rendezték meg azt a szakmai napot, amelyen a Komárom–Esztergom Vármegyei Népművészeti Egyesület és a Nemzeti Művelődési Intézet Komárom–Esztergom Vármegyei Igazgatósága közösen mutatta be a szakköri tevékenységek aktualitásait, jó gyakorlatait, valamint közösségformáló erejét és tapasztalatait.
A rendezvény ünnepélyes megnyitóval indult, ahol köszöntőt mondott Raj Péterné Gabriella, a Komárom–Esztergom Vármegyei Népművészeti Egyesület elnöke és Horváth Ágota Mária, a Nemzeti Művelődési Intézet megyei igazgatóságának megbízott vezetője. Mondanivalójukkal kiemelték a helyi közösségek szerepét a kulturális örökség ápolásában, valamint a szakkörök jelentőségét az identitásformálásban és a generációk közötti párbeszéd erősítésében. Horváth Ágota ezt egy ötletes mesébe font történettel adta elő, amit az AI írt számunkra.
Raj Péterné Gabriella kiemelte azt a vitathatatlan tényt, hogy milyen fontos a szakkörvezetők személye és a hozzáállásuk a szakköri munkához. Több olyan személyes tulajdonság kell hozzá, ami tükrözi az alázatot, kitartást, szorgalmat, valamint képességet arra, hogy a tudást átadják a résztvevőknek. Megerősített bennünket abban, hogy ezt csak ilyen lelkiismeretesen lehet csinálni, és a befektetett energiák megjelennek az elkészült munkákban, alkotásokban. A legnagyobb érték és a végső cél az élő közösségek kialakulása.
A délelőtt folyamán szakmai előadások keretében részletesen hallhattunk az NMI aktuális tevékenysége, különös tekintettel az „ASzakkör” programra, amely országos szinten kínál lehetőséget a kézműves, művészeti és közösségi foglalkozások szervezésére.
Hajas Cintia NMI módszertani referens ismertette a program digitális hátterét, azon belül bemutatta néhány kattintással az új eljárást és módosításokat (pl.: a hozzájáruló nyilatkozatok feltöltése kapcsán) a szakkörös felületen.
Soltész Babett, Neszmély község önkormányzati képviselője és szakkörvezetője személyes példákon keresztül mutatta be, milyen különbségek és lehetőségek rejlenek a hagyományos szakkörök és az „ASzakkör” lehetőségei között. Hogyan tudnak szabadabban alkotni szakköri keretek között, hogyan tudtak tudást és módszert átvinni egy szabadabb szakköri formába.
A szakmai blokkot követően interaktív műhelymunka keretében kaptak ízelítőt a résztvevők a különböző szakköri tevékenységekből. A programban szerepelt bútorfestés, hímzés, szalmafonás, gyönggyel való kötés, natúrkozmetikumok készítése, kokárda készítés (500 db/szakkör…) is. A foglalkozások során nemcsak technikai tudás, hanem közösségi élmény is született, hiszen mi résztvevők együtt alkothattunk. Az ilyen alkalmak megerősítik bennünk azt a hitet, hogy az együtt végzett alkotás nemcsak örömet szerez, hanem értéket teremt, és hosszú távon is képes formálni a közösségi életet.
Én a hímzést próbálhattam ki. Két tapasztalt vértesszőlősi hímző hölgy mutatta meg a fortélyokat a hímzés minta anyagra átvitelének technikáját: a drukkolás és a hímzés (kitöltő hímzés) alapjait. Nagyon érdekes volt számunkra, akik még nem próbáltuk.
A nap folyamán lehetőség nyílt az Alsógallai Német Nemzetiségi Tájház megtekintésére is, ahol Schamberger Ágnes, az Alsógalla Hagyományaiért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke vezette körbe az érdeklődőket. A tájház bemutatása méltó kiegészítése volt a nap tematikájának, hiszen a helyi hagyományok megőrzése, bemutatása, és az értékmentés szorosan kapcsolódik a szakköri tevékenységek szellemiségéhez.
A program moderátora Horváth Viktória, a NMI térségi koordinátora volt, aki gördülékenyen vezette végig a nap eseményeit, biztosítva a szakmai és közösségi szempontok egyensúlyát.
A rendezvény ismét ösztönző hatással volt ránk, rávilágított arra, hogy a szakkörök jóval túlmutatnak az egyszerű kézműves vagy kreatív elfoglaltságokon. Ezek a foglalkozások olyan közösségi műhelyekként működnek, ahol az emberek találkozhatnak, együtt alkothatnak, és egymást támogatva építhetnek kapcsolatokat.
A szakköri tevékenységek valódi társas összetartó erőként szolgálnak, elősegítve a helyi közösségek megerősödését, valamint a generációk közötti párbeszédet. Jelentős szerepük van abban is, hogy hozzájáruljanak a települési sajátosságok megőrzéséhez, és élő módon tovább örökítsék a kulturális hagyományokat.
