A tatai emlékülést követően Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Széchenyi Dísztermében folytatódott szeptember 24-én a Kormányzás és Közigazgatás 2026 konferencia.
A rendezvény második napja a közigazgatás előtt álló legfontosabb kérdéseket állította középpontba: miként alakítható ki hatékony és felelős kormányzati működés, hogyan járulhat hozzá az állam a versenyképesség növeléséhez, milyen szerep jut a területi közigazgatásnak és az önkormányzatoknak, illetve hogyan segíthetik az egyetemek a közszolgálat megújulását.
A konferencián a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság képviselői is részt vettek. Számunkra különösen fontos volt, hogy a szeptember 23-i tatai nyitónap közösségi és civil nézőpontja másnap a kormányzati és egyetemi szereplők szakmai párbeszédében folytatódott. A két helyszín és a két program így egymást erősítette: Tata Magyary Zoltán szellemi örökségéből, a helyi közösségek tapasztalatából és a civil kezdeményezések erejéből indult ki, a budapesti tanácskozás pedig ugyanezt az örökséget a modern államszervezet, a versenyképesség és a közszolgálati utánpótlás kérdései felől közelítette meg.
Hatékonyság, felelősség és alkalmazkodóképesség
A szakmai napot dr. Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja, Prof. Dr. Kiss György, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az NKE ÁNTK professor emeritusa, valamint Prof. Dr. Kis Norbert, az NKE ÁNTK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára nyitotta meg.
A bevezető gondolatok kijelölték a konferencia szemléletét: a közigazgatásról nem pusztán intézmények és jogszabályok rendszerében, hanem a közjó szolgálatának, a szakmai tudásnak és a társadalmi felelősségnek az összefüggésében kell gondolkodni.
Az első előadás és panelbeszélgetés az új kormányzati szerkezet, az új közmenedzsment és a hatékony közigazgatás kapcsolatát vizsgálta. A beszélgetés résztvevője volt dr. Szabó Krisztián, a Miniszterelnökség jogalkotás kormányzati koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, dr. Szigeti Szabolcs, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének közszolgálati egyetemi docense, valamint Prof. Dr. Kis Norbert.
Dr. Szabó Krisztián előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy egy új kormányzati struktúra kialakításakor a hatékonyság mellett a felelősségi viszonyok egyértelműsége és a szakmai szempontok érvényesülése is meghatározó. A szervezeti változás önmagában nem cél: akkor tölti be szerepét, ha segíti a kormányzati célok megvalósítását, a minőségi jogalkotást és az állampolgárok kiszolgálását.
A központosítás és a decentralizáció kérdését ezért nem lehet egyszerűen egymással szemben álló modellekként kezelni. Mindig azt kell vizsgálni, hogy az adott feladatot melyik szervezési mód képes átláthatóbban, gyorsabban és jobb minőségben ellátni.
A beszélgetésben hangsúlyosan jelent meg a személyzeti politika és a szakmai irányítás kérdése is. A gyorsan változó környezetben különösen nagy értéket képvisel a felkészült, tapasztalt és alkalmazkodni képes közszolgálati szakember. A korszerű technológia sok folyamatot egyszerűsíthet, az egységes informatikai rendszerek pedig jelentős támogatást nyújthatnak az ügyintézésben, de a szervezeti tudást, a felelősséget és az emberi mérlegelést nem helyettesítik.
A hatékony kormányzás feltételei között ezért az átláthatóság, a törvényesség és a társadalmi részvétel éppúgy helyet kapott, mint a gyors döntéshozatal vagy a költségtakarékosság.
Versenyképesség: több mint gazdasági teljesítmény
A második szakmai blokk a kormányzás és a versenyképesség kapcsolatát járta körül. Dr. Sántha György, a Tudományos és Technológiai Minisztérium közigazgatási államtitkára előadását Prof. Dr. Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi magántanára és dr. Fási Csaba, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének tudományos főmunkatársa részvételével panelbeszélgetés követte.
Az előadás és az azt követő vita rámutatott arra, hogy a versenyképesség jóval összetettebb fogalom a gazdasági növekedésnél vagy a vállalkozások eredményességénél. Egy ország teljesítményét az intézmények működésének minősége, a stratégiai tervezés, az infrastruktúra, a tudás, az innováció, az integritás és a társadalmi bizalom egyaránt befolyásolja.
A közszféra hatékonysága pedig nem mérhető kizárólag azzal, hogy mennyi erőforrást használ fel: azt is látni kell, milyen eredményt és milyen hosszabb távú társadalmi hatást hoz létre.
A résztvevők külön figyelmet fordítottak az adatalapú döntés-előkészítésre. A jó stratégia nem nélkülözheti a pontos helyzetképet, a mérhető célokat és a döntések következményeinek rendszeres értékelését. Ugyanakkor az adatok csak akkor segítik a kormányzást, ha azokból valódi tudás és következtetés születik. A mutatók önmagukban nem adnak választ arra, milyen értékeket kíván szolgálni az állam, vagy hogy egy intézkedés miként hat az emberek mindennapi életére.
A digitalizáció szintén visszatérő témája volt a beszélgetésnek. A résztvevők szerint digitális átalakulásról csak akkor beszélhetünk, ha nem pusztán a korábbi, papíralapú folyamatokat ültetjük át elektronikus felületre, hanem magát a működést is újragondoljuk.
Egy honlap, egy új szoftver vagy egy különálló informatikai fejlesztés még nem teremt valódi modernizációt. Ehhez integrált rendszerekre, együttműködő intézményekre, megfelelő tudásra és világos közpolitikai célokra van szükség. A technológiának a közfeladatokat és az embereket kell szolgálnia, nem pedig önálló célként megjelennie.
Helyi tapasztalatok és egyetemi tudás
A délelőtt további részében a többszintű kormányzás, a területi közigazgatás és a helyi önkormányzás kérdései kerültek napirendre. A panel résztvevői között dr. Bencsik András, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára, dr. Gyergyák Ferenc, az NKE ÁNTK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszékének mesteroktatója, valamint Prof. Dr. Kaiser Tamás, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára szerepelt.
Ez a témakör a Népfőiskolai Társaság számára is különösen közel álló kérdéseket vetett fel. Az országos célkitűzések ugyanis a településeken válnak megtapasztalható valósággá. A helyi közigazgatás ismeri közvetlenül a lakosság igényeit, a települések sajátosságait és azokat a közösségi erőforrásokat, amelyekre a fejlesztések építhetnek.
A hatékony állam ezért nem nélkülözheti a központi és a helyi szint közötti folyamatos párbeszédet, ahogyan az önkormányzatok, az intézmények és a civil közösségek együttműködését sem.
A konferencia utolsó szakmai egysége az egyetemek közszolgálati modernizációban betöltött szerepét vizsgálta. Dr. Mészáros Gábor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium vezető kormányfőtanácsosa, dr. Csibor Ferenc, az NKE ÁNTK Civilisztikai Tanszékének tanársegédje, doktorandusza és a Magyary Zoltán Szakkollégium alumni tagja, valamint dr. Méhes Tamás, az NKE ÁNTK oktatási dékánhelyettese arra kereste a választ, miként kapcsolható össze az oktatás, a kutatás és a közigazgatási gyakorlat.
Az egyetemek feladata ma már nem merül ki a szakmai ismeretek átadásában. Olyan közszolgálati szakembereket kell felkészíteniük, akik biztos jogi és igazgatási tudással rendelkeznek, ugyanakkor képesek az együttműködésre, az új technológiák felelős használatára és a társadalmi következmények mérlegelésére is.
Ehhez az oktatás és a közigazgatási gyakorlat szorosabb kapcsolata, közös kutatások, szakmai műhelyek és a hallgatók aktív bevonása szükséges. Ebben a munkában különösen értékesek azok a közösségek – köztük a huszonöt éves Magyary Zoltán Szakkollégium –, amelyek a szakmai kiválóságot közösségi felelősséggel kapcsolják össze.
Közös felelősségünk a szolgáló állam
A budapesti konferencianap előadásai és panelbeszélgetései eltérő oldalról közelítették meg a kormányzás kérdését, mégis közös irányba mutattak. A korszerű közigazgatásnak egyszerre kell stabilnak és alkalmazkodóképesnek, szabályozottnak és rugalmasnak, hatékonynak és emberközpontúnak lennie.
Ehhez nem elég egy új szervezeti modell vagy technológiai megoldás. Felkészült szakemberekre, megbízható intézményekre, adatokon és tapasztalatokon alapuló döntésekre, valamint az állami, egyetemi, önkormányzati és civil szereplők együttműködésére van szükség.
A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság számára a konferencián való részvétel megerősítette, hogy a népfőiskolai munka és a közigazgatás megújítása több ponton találkozik. A tudás közérthető továbbadása, az aktív állampolgári részvétel ösztönzése, a helyi közösségek megerősítése és az együttműködések építése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy az állam működése közelebb kerüljön az emberekhez.
Magyary Zoltán öröksége éppen ezért ma sem csupán történeti emlék. Arra ösztönöz, hogy a közigazgatást folyamatosan vizsgáljuk, fejlesszük és a közösség szolgálatába állítsuk.
A tatai és a budapesti program együtt azt üzente: a hagyomány akkor marad élő, ha képes választ adni a jelen kérdéseire, és ha újabb együttműködéseket indít el a tudomány, a közigazgatás és a társadalom szereplői között.
Tudás. Közösség. Szolgálat.
Szöveg és a fotók: Gröschl Violetta
