A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara közös szakmai programjával, Tatán kezdődött meg 2026. szeptember 23-án a Kormányzás és Közigazgatás 2026 konferencia. A rendezvény első napjának a Magyary Zoltán Tudásközpont és Könyvtár adott otthont.
A tatai emlékülés középpontjában Magyary Zoltán szellemi öröksége, a közigazgatás megújulása, valamint az egyetemek, a szakmai műhelyek és a civil közösségek együttműködése állt. Az előadások egyúttal arra a kérdésre keresték a választ, hogyan őrizhető meg úgy egy jelentős tudományos életmű, hogy az ne csupán a múlt része maradjon, hanem napjaink kihívásaira is választ adjon.
A résztvevőket elsőként Dr. Varga Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta: a konferenciasorozat célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen a közszféra szereplőivel a kormányzás, a jó kormányzás és a közigazgatás aktuális kérdéseiről. Nem lehet valamennyi felmerülő problémát egyetlen rendezvény keretében áttekinteni, de azonosíthatók azok a legfontosabb dilemmák és csomópontok, amelyek a közigazgatás jelenlegi és jövőbeni működését meghatározzák.
A dékán kiemelte, hogy egy közigazgatási reform vagy fejlesztési folyamat nem valósulhat meg kizárólag állami és tudományos szereplők részvételével. Szükség van azokra a civil közösségekre is, amelyek közvetlenül ismerik az emberek életét, tapasztalatait és valós igényeit. Ebben a kapcsolatrendszerben fontos szerepet tölt be a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, amellyel az egyetem és a kar hosszú ideje eredményes szakmai kapcsolatot ápol.
Dr. Varga Réka szólt a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Magyary Zoltán Szakkollégiumról is. A szakkollégium hallgatói nemcsak őrzik Magyary örökségét, hanem olyan aktuális témákat keresnek, amelyekre a jelen közigazgatásának kell gyakorlati válaszokat adnia. A Népfőiskolai Társaság, az egyetem és a szakkollégium együttműködését egy nagy szakmai közösségként jellemezte, amelyben a tudományos gondolkodás, a fiatalok megszólítása és a civil tapasztalat kölcsönösen erősíti egymást.
Köszöntőjének egyik központi gondolata az volt, hogy a szellemi örökséget nem elegendő változatlan formában megőrizni. Magyary Zoltán életműve azért maradhat ma is aktuális, mert alapvető kérdései – a köz szolgálata, a felelősség, a hatékony szervezet és az emberközpontú közigazgatás – ma is ugyanúgy jelen vannak. A közigazgatás kívülről sokszor nehezen átlátható rendszernek tűnik, működésének mélyén azonban ott van az odaadó, felelős közszolgálat gondolata.
A szakmai program első előadását Borsó Tibor, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke tartotta „Magyary Zoltán öröksége a népfőiskola tevékenységében” címmel.
Előadása elején bemutatta a rendezvény helyszínét, a felújított Magyary Házat, amely különösen méltó környezetet biztosított a Magyary-örökségről szóló tanácskozáshoz. Ezt követően a Társaság immár 31 éves történetét, szakmai gyökereit, közösségépítő munkáját és jelenlegi céljait ismertette.
A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság tevékenysége egyszerre épül Magyary Zoltán közigazgatás-tudományi munkásságára és a Tatai Népfőiskola hagyományára. Magyary és a népfőiskolai mozgalom számára egyaránt meghatározó volt a vidék fejlesztése, a fiatalok támogatása, a tudás átadása és az emberek cselekvő közösséggé szervezése.
Borsó Tibor hangsúlyozta: a Magyary-örökség számunkra nem pusztán a tudományos életmű megőrzését jelenti. Sokkal inkább a szolgálatközpontú gondolkodás gyakorlati továbbvitelét. A tudás akkor válik valódi közösségi értékké, ha segíti az emberek boldogulását, együttműködését és aktív részvételét.
Az előadás felidézte a Társaság alapításának időszakát és azokat a személyeket is, akik hosszú éveken keresztül segítették a szervezet működését. A több mint három évtized alatt különböző vezetői korszakok követték egymást, az alapvető cél azonban változatlan maradt: Magyary Zoltán örökségének megőrzése, folyamatos megújítása és közösségi továbbadása.
A Népfőiskola munkájában a szakmai és kulturális programok mellett mindig fontos helyet kapott a társadalmi felzárkóztatás, a képzés, a fiatalok segítése, az önkéntesség és a közösségfejlesztés. A Társaság programjai nem csupán lehetőségeket kínálnak, hanem felelősségvállalásra és cselekvésre is ösztönöznek.
Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy erre a tevékenységre továbbra is nagy szükség van. A különböző képzéseken, közművelődési és szakmai programokon 2010 óta több tízezer résztvevő fordult meg. A szervezet számos civil közösséggel, oktatási intézménnyel és országos szakmai partnerrel alakított ki kapcsolatot.
Ezek az együttműködések egyszerre teszik lehetővé, hogy a Tatán megszülető tapasztalatok szélesebb körben is hasznosuljanak, illetve hogy az országos szakmai tudás eljusson a helyi közösségekhez. A partnerségek segítik a jó gyakorlatok átvételét, a közös projektek megvalósítását és a szervezet szakmai fejlődését is.
Az előadásban hangsúlyosan jelent meg a kommunikáció szerepe. A Magyary Hírmondó, a nyomtatott kiadványok és az online felületek nemcsak tájékoztatnak, hanem dokumentálják és láthatóvá teszik Tata értékeit, közösségeit és a népfőiskolai munkát. Miközben fontos megőrizni a hagyományos, nyomtatott formákat, egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális tartalmak is, különösen a fiatalabb korosztályok elérésében.
Borsó Tibor előadása végén a Magyary-emlékhely létrehozásának gondolatát is felvetette. Olyan fenntartható, tudományos és közösségi műhely kialakítása lehetne a cél, amely méltó módon mutatja be Magyary Zoltán életét és munkásságát, miközben helyet ad kutatásoknak, szakkollégiumi programoknak, találkozóknak és szakmai együttműködéseknek. Egy ilyen kezdeményezés megvalósítása csak széles körű összefogással képzelhető el.
Magyary Zoltán, a technológus
A konferencia következő előadását Csomán Gábor, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület titkára tartotta „Magyary Zoltán, a technológus” címmel.
Elmondta, hogy minden Tatán tett látogatás és minden új előadás alkalmat kínál Magyary életművének mélyebb megismerésére. Ez az életmű olyan sokrétű, hogy újabb és újabb kapcsolódási pontokat lehet találni benne a jelen közigazgatási kérdéseihez.
Bemutatta a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület munkáját is. A szervezet kutatásokkal, szakmai rendezvényekkel, kiadványokkal és konferencia-előadásokkal járul hozzá az elektronikus közigazgatás, a digitalizáció, az adatpolitika és a mesterséges intelligencia kérdéseinek megismertetéséhez. Az egyesület tevékenysége egy másik nézőpontból folytatja ugyanazt a munkát, amelyet a Népfőiskolai Társaság helyi, közösségi szinten végez: Magyary gondolkodásának aktualizálását és társadalmi közvetítését.
Csomán Gábor előadásának központi állítása szerint Magyary nemcsak közigazgatás-tudós és szervező, hanem a szó tágabb értelmében technológus is volt. Folyamatokat mért fel, szervezeti problémákat azonosított, adatokat gyűjtött és olyan eszközöket keresett, amelyekkel a közigazgatás működése érthetőbbé és hatékonyabbá tehető.
Magyary korában más technikai eszközök álltak rendelkezésre, a mögöttük húzódó gondolkodás azonban nagyon hasonló volt a maihoz. Az írógépek, számológépek, telefonok, vetítőeszközök és hangrögzítők ugyanazt a célt szolgálták, amelyet napjainkban a számítógépek, digitális rendszerek, adatvizualizációs alkalmazások vagy mesterségesintelligencia-alapú megoldások: a munka támogatását, a folyamatok áttekinthetőbbé tételét és a döntések előkészítését.
Az előadó kitért Magyary nagyszabású közigazgatási adatgyűjtéseire és szervezeti ábráira is. Ezekben a mai „big data” és adatvizualizációs szemlélet előzményeit fedezhetjük fel. Magyary nem elszigetelt adatokat vizsgált, hanem összefüggéseket keresett, rendszereket tett láthatóvá, és azt kutatta, miként lehet a feltárt problémákra szervezeti vagy technológiai választ adni.
Az előadás a digitalizáció különböző szintjeit is bemutatta. Nem elegendő a meglévő papíralapú eljárásokat elektronikus formába átültetni: valódi digitális átalakulás csak akkor történik, ha magukat a folyamatokat is újragondoljuk. Ugyanez igaz a mesterséges intelligenciára is. Rendezetlen adatokkal, nem megfelelően átgondolt folyamatokkal és világos célok nélkül még a legfejlettebb technológia sem képes megoldani a közigazgatás problémáit.
Magyary technológiai szemléletének egyik legfontosabb mai üzenete, hogy előbb meg kell érteni azt a rendszert, amelyet fejleszteni szeretnénk. Csak ezt követően lehet kiválasztani a megfelelő eszközt. Nem a technológiához kell igazítani a közigazgatás céljait; a technológiának kell szolgálnia a közfeladatok eredményesebb ellátását.
Huszonöt éves a Magyary Zoltán Szakkollégium
A fiatal generáció nézőpontját Csubák Szonja, az NKE ÁNTK Magyary Zoltán Szakkollégium újonnan megválasztott hallgatói elnöke képviselte.
Előadásában bemutatta a 25 éves szakkollégium történetét, működését és közösségét. Mint elmondta, a szervezetet 2001-ben ambiciózus hallgatók alapították az Államigazgatási Főiskolán. A közösség később a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folytatta működését, és azóta is Magyary Zoltán nevét és szellemiségét viszi tovább.
A szakkollégium tevékenysége három pillérre épül: a szakmaiságra, a közösségre és a társadalmi felelősségvállalásra. E három terület Magyary életében és gondolkodásában is meghatározó szerepet játszott.
A szakmai programok között belső képzések, kurzusok, készségfejlesztő tréningek, műhelyek, kutatási börzék és konferenciák szerepelnek. A hallgatók tudományos diákköri kutatásokban vesznek részt, intézményi, országos és nemzetközi versenyeken érnek el eredményeket, emellett ismert közéleti és közigazgatási szakemberekkel is találkozhatnak.
A szakkollégium fontos célja, hogy tagjai nemzetközi tapasztalatokat szerezzenek, majd az így megszerzett tudást hazahozzák és itthon hasznosítsák. Az elmúlt években többek között Rómában, Berlinben, Belgrádban és Strasbourgban jártak, valamint erdélyi terepkutatáson is részt vettek. Ebben is Magyary példáját követik, aki külföldi tanulmányútjain szerzett tapasztalatait a magyar közigazgatás fejlesztésének szolgálatába állította.
A szakmai munka mellett legalább ilyen fontos a közösség. A szakkollégium tagjai együtt tanulnak, utaznak, szerveznek programokat és őrzik saját hagyományaikat. A korábbi tagokból álló alumni közösség aktívan segíti a jelenlegi hallgatókat, tapasztalatot ad át és szakmai kapcsolatokat teremt.
A hallgatók minden évben ellátogatnak Héregre, Magyary Zoltán és felesége tragikus halálának helyszínére. Itt nemcsak megemlékezést tartanak, hanem a szakkollégium egyik legfontosabb közgyűlését is megrendezik. A helyszín így egyszerre jelenti a tiszteletadást, a közös felelősség vállalását és a közösség továbbépítését.
A társadalmi felelősségvállalás szintén a szakkollégiumi élet része. A hallgatók adománygyűjtéseket, cipősdoboz-akciókat, szemétszedéseket és véradásokat szerveznek, valamint állatmenhelyeket is támogatnak. Csubák Szonja hangsúlyozta: a jövő közigazgatási szakembereinek nemcsak jól felkészültnek, hanem emberségesnek és társadalmilag érzékenynek is kell lenniük.
A szakkollégium célja olyan szakemberek képzése, akik magas színvonalon végzik majd munkájukat, ugyanakkor soha nem feledkeznek meg arról, hogy a közigazgatás végső soron az emberek szolgálatát jelenti.
„Mit szólna ehhez Magyary?”
A tatai programot Prof. Dr. Kis Norbert, az NKE ÁNTK Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszékének vezetője zárta.
Zárszavában Magyary Zoltán nemzetközi jelentőségét idézte fel. Magyary közel száz évvel ezelőtt kapcsolódott be a nemzetközi közigazgatás-tudományi párbeszédbe, később pedig a Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Intézet első nem nyugat-európai alelnökévé választották. Ezzel Magyarországot és tágabb értelemben Közép-Európát is bekapcsolta a nemzetközi tudományos gondolkodásba.
Prof. Dr. Kis Norbert elmondta, hogy Magyary emlékezete ma is él a nemzetközi közigazgatás-tudomány kollektív emlékezetében. Munkásságát olyan meghatározó gondolkodók életművével együtt említik, akik jelentős hatást gyakoroltak a modern közigazgatás fejlődésére.
A közelmúltban Rómában megrendezett nemzetközi konferencia öt fontos üzenetét is ismertette. Az első szerint a mai államnak már nem pusztán olcsónak és takarékosnak kell lennie, hanem cselekvőképesnek, ellenállónak és a válságokhoz alkalmazkodni tudónak.
A második üzenet a digitalizációhoz és a mesterséges intelligenciához kapcsolódott. Nem az a kérdés, hogy mindent automatizálhatunk-e, hanem az, hogy miért tesszük ezt, és milyen közösségi célt szolgál az adott technológia.
A harmadik gondolat szerint a szakmailag autonóm, szabályok alapján működő közigazgatás a demokratikus intézményrendszer egyik garanciája. A közigazgatás nem csupán szolgáltatásokat biztosít, hanem a jogállami és demokratikus működés fenntartásában is alapvető szerepet tölt be.
A negyedik üzenet a hálózatos, együttműködésre épülő kormányzás szükségességét emelte ki. Az olyan összetett kihívások, mint például az éghajlatváltozás, már nem kezelhetők kizárólag hagyományos, egymástól elkülönülő igazgatási struktúrákban. Az eredményes megoldásokhoz intézmények, tudományterületek és közösségek együttműködésére van szükség.
Az ötödik üzenet szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerésével nem csökken, hanem felértékelődik az emberi tényező. Azokon a területeken, ahol etikai mérlegelésre, szakmai ítélőképességre, párbeszédre és emberi kapcsolatokra van szükség, meg kell őrizni az ember meghatározó szerepét. A technológiát mindig az emberi méltóság és a közjó szolgálatába kell állítani.
Zárógondolatként Prof. Dr. Kis Norbert egy személyes kérdést osztott meg a hallgatósággal. Mint mondta, közigazgatási és kormányzati kérdések kapcsán gyakran felteszi magának: „Mit szólna ehhez Magyary?”
Ez a kérdés jól összefoglalja a tatai konferencia legfontosabb üzenetét is. Magyary Zoltán örökségét nem lezárt történeti emlékként kell kezelnünk, hanem olyan szakmai és erkölcsi mérceként, amelyhez a jelen döntéseit és fejlesztéseit is viszonyíthatjuk.
A konferencia tatai napja megmutatta, hogy Magyary szellemisége ma is él: jelen van a tudományos kutatásban, a közigazgatás digitalizációjában, a népfőiskolai közösségépítésben és a fiatal szakemberek felkészítésében. A különböző intézmények más-más eszközökkel dolgoznak, de közös cél köti össze őket: a tudást a közösség és a közjó szolgálatába állítani.
A szakmai programot állófogadás és kötetlen beszélgetés zárta, lehetőséget teremtve a felvetett gondolatok továbbvitelére és az együttműködések erősítésére. A konferencia másnap Budapesten folytatódott. Erről szóló összeállításunkat következő cikkünkben olvashatják.
Szöveg és a fotók: Gröschl Violetta
