Népfőiskolánkat 22 éves együttműködés fűzi a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez és annak jogelődjéhez. Évente többször szervezünk közös szakmai programokat az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara Magyary Zoltán Szakkollégiumával, és minden évben átadjuk a Magyary díjat a legjobban teljesítő, legtehetségesebb szakkollégistának.
Együttműködésünk része az is, amikor az egyik intézmény meghívja partnerét egy-egy kiemelkedő, társadalmi jelentőségű ünnepi vagy szakmai eseményre. Legutóbb a meghívó a Nemzeti Közszolgálati Egyetem impozáns Széchenyi Dísztermébe szólt: az Alaptörvény hatálybalépésének 10. évfordulója alkalmából az Igazságügyi Minisztérium által megjelentett tanulmánykötet bemutatójára került sor.
Az eseményt Deli Gergely, az intézmény rektora nyitotta meg, aki köszöntő beszédében szimbolikusnak nevezte az Alaptörvény 2012. január 1-jei hatályba lépését: éppen azon a napon nyitotta meg kapuit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is. Az az egyetem, amelynek végzősei az állam biztonságos működéséért, a rendvédelemért, a nemzetbiztonság fenntartásáért, a határvédelem biztosításáért munkálkodnak. A rektort idézve „történelmi hagyományaink és az Alaptörvény arra kötelezi a 10 éves Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, hogy az uniós és egyéb nemzetközi együttműködés résztvevőjeként, szuverenitását megtartó, a magyar állam szolgálatára alkalmas, a 21. század kihívásait ismerő és azokat kezelni képes tisztviselőket és tiszteket képezzen”.
Deli Gergely rektor köszöntője után Varga Judit igazságügyi miniszter foglalta össze gondolatait az ünnepi évforduló és a tanulmánykötet kiadása alkalmából. Megemlékezett arról az „alkotmányos pillanatról”, amikor az állampolgárok igénye megjelenik az újrarendezésre – először a rendszerváltáskor, az egységes alkotmány létrehozásakor, majd 2010 tavaszán az új Alaptörvény megalkotásakor. A miniszter asszony a tanulmánykötetre kitérve hangsúlyozta, hogy az az utóbbi években aktuálissá vált világméretű problémákat is az olvasók elé tárja (közös biztonság megteremtése a pandémia idején, környezetünkben dúló háború, az energia-biztonsági kérdések stb.).
A tanulmánykötet egyik szerkesztője, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánja, Varga Réka elárulta a hallgatóságnak, hogy közel másfél éves szerzői, szerkesztői munka előzte meg a kötet megjelenését. Elsősorban az Alaptörvény karakterét elemzik, méltatják a tanulmányok, de külön foglalkoznak a család fogalmával és alkotmányos helyzetével is. A politikusok és tudósok legjobb tudásukkal járultak hozzá a kötet sikeréhez.
A kötetbemutató után pódiumbeszélgetés következett Salamon László, Sulyok Tamás és Stumpf István részvételével, Horváth Attila moderálásával. Elsősorban az új Alaptörvény létrejöttének kérdéseit, társadalmi, politikai és strukturális szükségességét, a közigazgatás, a bírói hatalom és a törvényhozás hármasában érvényesülő hatását taglalták.
