Ez a mondat Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadásában hangzott el, utalva a szellemi előd, a népfőiskola névadójának napjainkig ható szakmai jelentőségére.
136 éve született Magyary Zoltán Tatán – s erre a napra emlékezett a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság Tata Város Önkormányzatával és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara Magyary Zoltán Szakkollégiumával közösen rendezett konferencián.
Közös emlékezés a Magyary szobornál
Első akkordként megkoszorúztuk névadónk 20 éve a Tatai Helytörténeti Egyesület kezdeményezésére emelt tóparti – s egyben a hazai első, Magyaryt ábrázoló – szobrát, melynek történetéről és jelentőségéről Dr. Kis Tiborné, az egyesület elnöke beszélt: „hálánk és tiszteletünk jelképe ez a mellszobor. Magyary munkássága, a város fejlődéséért való tevékenysége példaértékű. Fejet hajtva, tisztelettel adózunk emlékének.” Dr. Veres Zoltán vármegyei jegyző – a másik szónok – szerint Magyaryra „a magyar emberek, és különösen a közigazgatásban, a közigazgatásért dolgozók, mint igazi példaképre tekinthetnek”. Szellemi nagyságát és (el)ismertségét Petőfiéhez hasonlította, majd így összegezte az életművet: „tudós mércével mérve rövid életpálya, mindössze 57 esztendő adatott neki, mégis a hatalmas életmű nemzetközi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, munkásságának bizonyos elemei máig meghatározóak a közigazgatás- és jogtudományban.”
Magyary konferencia – jeles előadókkal, szakmai újdonságokkal
A XVI. Magyary konferencia első köszöntő beszédét Dr. Ugodi Andrea, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke mondta el. Kiemelte a szakmai szeretettel való emlékezés fontosságát arra a „tudós apára”, aki a tehetséges fiatalokat maga köré gyűjtötte, hogy „együtt haladjanak a fejlődést jelentő szellemi ösvényen”.
Czunyiné Dr. Bertalan Judit, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa, országgyűlési képviselő irodalmi hasonlattal élt köszöntőjében: „ha igaz az orosz realista irodalomra, hogy „mindnyájan Gogol köpönyegéből bújtak ki”, akkor hatványozottan igaz a magyar közigazgatás-tudományra, a mai közigazgatási szakemberekre Magyarországon, hogy mindnyájan Magyary Zoltán „köpönyegéből bújtunk ki”. Magyary a modern magyar közigazgatás-tudomány ma is megkerülhetetlen kútfője.”
Bencsik János térségi országgyűlési képviselő legfőbb gondolatmenete a városi, a falusi lakosság és a közigazgatási ügyintézés háromszögét érintette. Szerinte a vidéken élők tűrőképessége alacsonyabb szintű, s nehezebben igazodnak el az ügyintézéssel járó adminisztrációs feladatok útvesztőjében. Fontosnak tartja a képviselő a minél átláthatóbb és egyszerűsödő közigazgatás kialakítására törekvést, Magyary emberközpontú közigazgatási modelljére utalva.
A főispán, Dr. Kancz Csaba szintén a napi ügyek intézését emelte ki beszédében: a kormányablakokba akkor is befáradnak az ügyfelek, ha segítséget kérnek, de akkor is, amikor a hivatal ajánlja fel a segítségnyújtást, tehát a közvetlen kapcsolat már rendelkezésre áll.
Popovics György, a KEV Önkormányzata elnöke Magyary Zoltán munkásságát a megye büszkeségének nevezte, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a Megyei Értéktár része már a tőle ránk hagyott szellemi örökség, a hajdani Tatai Népfőiskola és a hagyományokat tovább éltető MZNT működése és jelentősége is.
A tatai polgármester, Michl József köszöntőjében utalt arra, hogy Magyary az 1938-ban kiadott röpiratában („Mi lesz Tatatóvárosból?”) felvázolta a városegyesítés céljait, és a nem egységes támogatás ellenére is sikerre vitte a fejlesztési gondolatát. Napjainkban is a megegyezés szellemében kell továbbmenniük a város ügyeinek.
A köszöntők után először Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter tartott előadást. Hallhattunk tőle a nemzetközi közigazgatás-fejlesztési trendekről, de a hazai irányokról is (DÁP – Digitális Állampolgár Program) és annak lényegéről, megvalósítási szakaszairól. Mint megtudtuk, szeptembertől már elérhető lesz a DÁP mobilalkalmazása is, mely nagy mértékben gyorsítja és egyszerűsíti az e-ügyintézést. Az alkalmazásban megtalálhatóak lesznek személyes és okmányaink adatai. A Virtuális Kormányablak (VKAB) és az E-ING (elektronikus ingatlan-nyilvántartás) céljait, előnyeit (utazás nélküli és gyorsabb ügyintézés) és bevezetésük ütemezését is ismertette a miniszter.
Borsó Tibor, az MZNT elnöke a népfőiskola sokrétű tevékenységi körét mutatta be, kiemelve a névadó tatai kötődéseihez kapcsolódó, éves nagy rendezvények sorát, az élethosszig tartó tanulást támogató projekteket, programokat, a népfőiskola partnerségi rendszerét és a szervezet kommunikációjának jellemző felületeit. Jövőképként az elnök fölvázolta a határon túli együttműködések bővítését, valamint az infrastrukturális fejlesztés kapcsán egy Magyary emlékhely létrehozását az életmű, a szellemi örökség méltó ápolása céljából.
Dr. Sántha György, a Magyary Zoltán E-közigazgatás-tudományi Egyesület elnöke „A technológus Magyary Zoltán mai szemmel” című prezentációjában először összefoglalta a 2004-ben alakult szervezet eddigi eredményeit, kutatási irányait és részvételét a közigazgatás fejlesztésében, konkrétabban például a digitalizáció társadalmasításában. A magyar közigazgatás szervezetének vázlatát is láthattuk, mely Magyarytól származik (1941.), és összevethettük a 70 évvel később, a közigaztatás átszervezése utáni ágrajzzal, majd az intelligens kormányzati szervezeti térképpel, 2023-ból. Érdekes volt látni azt a folyamatot, mely a papír alapú ügyintézéstől elvezet az egyszerű elektronizáláson és a digitális ügykezelésen át a mesterséges intelligencia általi „okos megoldásokig”, az automatizációig és az önmagukat fejlesztő rendszerekig.
A városegyesítő Magyary Zoltánról beszélt Michl József polgármester. Egyrészt kiemelte a 2006 óta a város fejlesztéspolitikáját jelentős mértékben meghatározó Magyary tervet (120 már megoldott és 106 még folyamatban lévő programmal). Jelenleg az összeállítás szakaszában van a Magyary terv – kézikönyv a városhoz című munka, mely szintén városunk szülöttének szellemi örökségéhez kötődik. Másrészt példaképül állította a korábbi városegyesítő törekvéseket a ma képviselői elé, mondván, hogy a közösségért végzett közös munka alapja az együttműködés és a partnerség kell, hogy legyen.
Az előadások sorát Juhász Marcell, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kara Magyary Zoltán Szakkollégiumának elnöke zárta, aki Magyarynak az Egyesült Államokban töltött néhány hónapját mutatta be a kint szerzett szakmai tapasztalatok alapján. Sok információt kaptunk a korabeli amerikai közigazgatási rendszerről, az alkotmányos keretekről, az ottani állami adminisztráció történetéről. Magyary hazánkban végzett korszakalkotó szellemi életművéhez mérhető az a teljesítmény, melyet a kortárs William Franklin Willoughby végzett el kutatásai nyomán, kifejtve a közigazgatás-szervezés és vezetés elveit.
Az MZNT elnöke zárszavában megköszönte a részvételt a konferencia vendégeinek, majd átadta a népfőiskola 2005 és 2022 között megjelent díszkötetes gyűjteményét Popovics Györgynek, a KEV Közgyűlés elnökének, Michl József polgármesternek, valamint két példányt Berczelly Attilának, a Tatai Rend-ház Nkft. ügyvezetőjének a könyvtár olvasói számára.
Fotók: Molnár Mónika, Tóth Ármin
Szöveg: Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette
