Az egyéni választókerületekben kiosztandó mandátumokról legkésőbb április 9-én, a választás országos kimeneteléről legkésőbb április 22-én lesz hivatalos végeredmény.
Az Országgyűlés alakuló ülését – a választást követő harminc napon belüli időpontra – az államfő hívja össze, tehát az új parlamentnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia – mondta el ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a választási bizottság pedig határozattal megállapítja a választás eredményét. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben leadott szavazatait a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) felügyelete mellett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) számlálja meg. Az egyéni választókerületi választási bizottság legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja az egyéni választás eredményét, a területi választási bizottság pedig, szintén hatnapos határidővel, megállapítja az országos listás választás területi részeredményét.
Az NVB az országos listás választás területi részeredményéről kiállított jegyzőkönyvek, a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, valamint a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállítottjegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon megállapítja a választás országos listás eredményét. Ez azt jelenti, hogy az egyéni választókerületekben kiosztásra kerülő mandátumokról legkésőbb április 9-én, a választás országos kimeneteléről pedig legkésőbb április 22-én közölnek hivatalos végeredményt – fejtette ki lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Megjegyezte, az NVB a választás eredményének jogerőssé válását követően a Magyar Közlönyben közzéteszi a választás eredményéről készült közleményét.
Jogorvoslatént kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. Kifogást a szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen is be lehet nyújtani.
A választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik. A választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon, a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. Az NVB a kifogásról legkésőbb a hozzá történő beérkezésétől számított ötödik napon dönt. A választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. Nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint az NVB határozata ellen.
A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az NVB határozata ellen az ügyben érintettek bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették, vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt, a jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen pedig nincs helye bírósági felülvizsgálatnak.
A fellebbezésről a választási bizottság legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt, a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság legkésőbb szintén a beérkezésétől számított harmadik napon. A bírósági felülvizsgálati kérelmet és az NVB határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el. A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.
A választásokat követően a köztársasági elnök összehívja a parlamenti pártok vezetőit az alakuló ülés előkészítésének megbeszélésére. Az alakuló ülést előkészítő tárgyalások végén aláírnak egy, az alakuló üléssel kapcsolatos politikai megállapodást. Az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés alakuló ülését – a választást követő harminc napon belüli időpontra – az államfő hívja össze, tehát az új parlamentnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia.
A köztársasági elnök az alakuló ülésen javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, akit – az elmúlt két választás tapasztalatai nyomán pár napon belül – a parlament választ meg az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával. Az új kormány megalakulása, a korábban kialakult gyakorlat szerint, néhány héttel a parlament alakuló ülését követően megtörténik – közölte az alkotmányjogász.
Forrás: magyarhirlap.hu
