„Éppen 20 éves évfordulója lesz idén május 25-én, hogy felavattuk e szerény emlékhelyet Héregen. Népfőiskolánk megalakulásától kezdve tudatosan törekedett névadója – Magyary Zoltán professzor – emlékének ápolására. Így jutottunk el Héregre is 2002-ben, s e látogatás és a falu akkori polgármesterének – Dékán Jánosnak – a hozzáállása erősítette az akkori elnökségünket, hogy fontos lépés lenne a Magyary házaspár halálának helyszínét valamilyen módon megjelölni és emlékezni/emlékeztetni rájuk – tragikus sorsukra…” – kezdte a Magyary Zoltán emlékhely előtti beszédét pénteken Keresztesi József, az MZNT örökös tiszteletbeli elnöke.
Népfőiskolánk „emlékezik és emlékeztet” – élve a tiszteletbeli elnök szavaival, hiszen tavaly rendeztük meg először az emlékkonferenciát Magyary házaspár tragikus halálának évfordulóján, s éppen Héregen, az utolsó hetek, napok helyszínén. Mondhatjuk, hagyománnyá emeltük a megemlékezést, s ehhez méltóan idén is megrendeztük a koszorúzással egybekötött emlékkonferenciát.
Első akkordként tehát koszorút helyeztek el a megemlékezők a kopjafánál, majd a helyi kultúrházban kezdetét vette a konferencia. Dr. Ugodi Andrea, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöki jogkörben eljáró alelnöke köszöntötte először a megjelenteket. Beszédében kiemelte, hogy elsősorban az Emberre emlékezünk, amellett, hogy Magyary kiváló közigazgatás-tudós, tanár és gondolkodó is volt egy személyben. Tehetsége lehetővé tette számára, hogy négy nyelven is megtanuljon, elsajátítsa a gyorsírást, s 35 éven át szolgálja egyrészt a közoktatást, másrészt a közigazgatást. Ez utóbbinak hatékonyságát és szakszerűségét kívánta Magyary megteremteni, azért, hogy az az állampolgárokat szolgálja. Erről Magyary maga is így írt: „a közigazgatásnak nincs más létjogosultsága, nincs más mértéke, mint az emberek és a nemzet szolgálata.”
Az alelnök asszonyt követően Dr. Kancz Csaba főispán vont párhuzamot köszöntőjében a jelen és Magyary kora között: a háborús helyzet okozta nehézségek, világméretű válság kibontakozása, s eközben életpályát kezdeni, könyveket írni, nemzetközi konferenciákon előadni, idehaza háború elől menekülőknek segítséget nyújtani. A főispán szerint hatékony és emberközpontú működéssel, proaktív hozzáállással a ma közigazgatása is túl tud jutni a nehézségeken, a rendkívüli kötelező feladatokon.
A harmadik felszólalót, Dr. Veres Zoltán jegyzőt (Komárom-Esztergom Vármegye) a konferencia tematikai sokfélesége ragadta meg: amennyiben a közigazgatás az Embert szolgálja, márpedig az Ember köztudottan maga is sokszínű teremtmény, így a témaválasztás is szerteágazó. Magyary emlékét őrizve pedig nem csak a múltat, hanem a jelent és a jövőt is szolgáljuk.
Nieszner József, Héreg polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: 20 éve került a köztudatba a faluban, hogy kik is élték ott utolsó heteiket, napjaikat. Örömét fejezte ki azért, hogy 2002 óta áll az emlékhely, és az emlékkonferencia is hagyománnyá lett minden év március 24-én.
A köszöntők sorát Borsó Tibor, az MZNT elnöke zárta. Kiemelte, hogy éppen a partnerség, a népfőiskola egyik legnagyobb értéke az, ami ezt a méltó emlékezést lehetővé teszi.
Az emlékkonferencia első előadója Zölde Mónika, a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály főosztályvezetője. Prezentációjának címe: „Közigazgatás és közszolgálat – avagy értékteremtés és eredményesség a foglalkoztatáspolitika szemszögéből”. Alapelveket sorolt fel, melyek a ma közigazgatását és foglalkozáspolitikáját jellemzik – eredményesség, szakszerűség, jogszerűség. Utalt Magyary Zoltánra is egyben, hiszen a nagy gondolkodó szerint a közigazgatás nem lehet öncélú, hanem a feladatok megoldása és az eredményes működés a két legfőbb vezérelv. Emellett a gazdaságosság is fontos szempont, mert a források felhasználása csakis így történhet. S amikor a közigazgatási munka során az egyén kap támogató segítséget, abban a pillanatban megvalósul az egyénben a KÖZ érdekének szolgálata is.
Dr. Zágorhidi Czigány Balázs, a Vasvári Múzeum és Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény igazgatója a Vasvár Népfőiskola történeti-régészeti programját ismertette előadásában. Megtudtuk, hogy a XIII. század közepén épült kolostor felújításával a rend kulturális értékeinek megőrzése és bemutatása is megvalósulhatott. Hallottunk még népszerű városnéző sétákról, kutatási programokról, helytörténetírók képzéséről mint a megyei identitás erősítésének bevált helyi eszközeiről.
Fiatal egyetemista előadónk, Ferjáncz Ábrahám a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁNK Magyary Zoltán Szakkollégiumának tagja „Egy Európa formátumú államférfi” címmel Klebersberg Kuno magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, rövid ideig belügy-, majd közel 10 évig vallás- és közoktatásügyi miniszter életének állomásait villantotta föl, kitérve a Magyaryval való szoros szakmai kapcsolatára is.
A záró előadást a tatai népfőiskola kommunikációs vezetője, Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette tartotta, aki egyben a 3. évében járó Erasmus+ KA-204 partnerségi nemzetközi projekt vezetője. Bemutatta az eddig eltelt évek eredményeit (számokban is kifejezve), s a projektmegvalósítók előtt álló teendőket, szakmai feladatokat.
Utolsó akkordként az „Által-ér Völgy Természeti és Kulturális Örökségéért díjjal” frissen kitüntetett Czumpf Attila, az MZNT elnökségi alapító tagja (a Természetes Életmód Alapítvány kuratóriumi titkára, agrármérnök, humánökológus) beszélt arról, milyen sokrétű szakmai munka eredménye a díj, s mely feladatok mint megtartó alternatívák állnak még előttünk környezetünk megóvása érdekében – hogy jó kérdésekre jó válaszokat tudjunk adni ökológiai szempontból.
Dr. N.Sz.B.
