Szellemi elődünk, Magyary Zoltán életéhez és tudományos munkásságához kötődő helyszíneken emlékeztünk meg a közigazgatás-tudós születésének 137. évfordulója alkalmából.
Először Magyary Zoltán Bercsényi utcai szülőházánál Borsó Tibor, az MZNT elnöke mondott beszédet, aki kiemelte (idézzük): „Magyary felismerte, hogy a XX. századi tudománypolitikában a természettudományok beható művelése, kutatása, oktatása, alkalmazása az alap, és hogy az elvesztett világháború után összeomlott ország felemeléséhez a természettudományok hatalmával kell meghatványozni erőinket, ezzel kell fokozni a világversenyben ipari-gazdasági versenyképességünket és teljesítményünket.” A szónok kitért még arra a szélsőséges megítélésre is, mellyel Magyaryt illették egyes kortársai. Maga a közigazgatás-tudós fogalmazta meg válaszul a jelen- és utókornak intézett kérését, életművére utalva: „Nézeteim könyveimben világosan és kellő részletességgel megtalálhatók. Ezért igényt tartok arra, hogy rólam csak könyveim alapján és meghallgatásommal mondjanak ítéletet.” Az emlékező beszéd után a meghívott vendégek elhelyezték az emléktáblánál a megemlékezés koszorúit.
Következő helyszínünk a Tatai Járási Hivatal volt, ahol Dr. Kancz Csaba főispán méltatta névadónk szellemi hagyatékát, majd megkoszorúztuk a hivatalon elhelyezett emléktáblát. A főispán elsősorban Magyarynak azon kivételes képességét méltatta, mellyel a felhalmozott, hatalmas elméleti tudást át tudta fordítani a gyakorlati alkalmazásba (példa erre a Tatai Mintajárás megszervezése), ráadásul úgy, hogy az arra érdemesnek talált nemzetközi példákat is beemelte, fölhasználta. Magyary magasra tette a mércét az emberek szolgálatának eszméjével, s ennek kell megfelelnie az utókor szakembereinek mindennapi hivatali munkavégzésükkel.
Megemlékezésünk utolsó állomásaként a Környei úti temetőben felkerestük a síremléket, ahol a Magyary házaspár alussza örök álmát. 1945. március 24-én következett be tragikus haláluk Héregen. Emlékük előtt tisztelgett beszédével Dr. Sántha György, idei egyik szervező partnerünk, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnöke. A szónok először a közigazgatás-fejlesztésben jártas gondolkodóként utalt az egykori tudós kollégára, kinek elméleteit, műveit, munkásságát kötelességének érzi maga is jól ismerni. Aztán közös zarándoklatnak nevezte a megemlékezés-sorozatot, hiszen Magyary életének legfőbb állomásainál tisztelgünk emléke előtt születésnapjának évfordulóján. Végül pedig beszélt a Magyary házaspár együtt töltött éveinek szakmai aspektusairól, tragikus haláláról, és arról, vajon milyen ívet futhatott volna be mindkettejük pályája, ha ez megadatott volna részükre. „Számomra a felvilágosult és modern emberek képe is kirajzolódik bennük, akik évtizedekkel előzték meg korukat, és akiket sokan ezért nem értettek a saját korukban” – zárta emlékbeszédét Dr. Sántha György, majd a jelenlévők koszorút helyeztek el a Magyary Zoltán és Techert Margit síremlékén.
Magyary Zoltán, korunk egyik legnagyobb közigazgatás-tudósa életműve előtti tisztelgés jegyében nyílt meg másnap délelőtt a XVII. Magyary konferencia.
Szöveg: Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette
Fotók: Molnár Mónika, Hadarics Erika
