Tegnap megkezdtük a névadónkra, Magyary Zoltánra emlékező programsorunkat azzal, hogy a nevéhez kötődő városi helyszíneken felidéztük élete tatai vonatkozásait, méltattuk életművét. Szülőházánál, majd a Tatai Járási Hivatalnál, végül a Környei úti temetőben, a Magyary házaspár sírjánál emlékeztünk és helyeztük el tiszteletünk virágait.
10-én 9 órakor, a tudós születésnapjára időzített konferenciánk első akkordjaként a Magyary szobornál tartottunk egy nagyszabású megemlékezést, koszorúzással egybekötve. Trnka Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁNK Magyary Zoltán Szakkollégiumának elnöke mondott beszédet, méltatva a közigazgatás-tudós napjainkban is modernnek, korát meghaladónak számító államelméleti munkásságát.
10 órakor kezdetét vette a szakmai konferencia Tata Város Polgármesteri Hivatalának dísztermében. Köszöntő hangzott el Czunyiné dr. Bertalan Judittól, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosától, országgyűlési képviselőtől, aki elsősorban a Magyarytól származó „jól működő állam” fogalmát emelte ki és vetítette rá napjaink közigazgatási rendszerére. Michl József, Tata város polgármestere és Popovics György, a Megyei Közgyűlés elnöke elsősorban a tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság 27 éves fennállásának eredményeit, sokrétű közművelődési tevékenységét méltatta.
Érkeztek ismert előadók, de feltörekvő, ifjú, lelkes szakembereket is megismerhettünk. A Az idei konferencia különlegessége volt, hogy rendkívül színes repertoár várta az érdeklődőket. prezentációk sorát Palich Etelka, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke „A Magyar Kormánytisztviselői Kar napjainkban” című előadásával kezdte meg, melyben a tisztviselők, hivatalnokok küldetését és feladatait foglalta össze, kitérve az etikus és empatikus tisztviselői gárda kialakításának lépéseire és a rá vonatkozó elvárásokra is. Gubík László, a martosi Eszterházy Akadémia alapító igazgatója névadójuk életpályáját mutatta be egy rövidfilm segítségével, majd az akadémia oktatási rendszeréről, partnerszervezeteiről és a 2019-ben megalapított Martosi Népfőiskola működéséről beszélt. Borsó Tibor, az MZNT elnöke „A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság múltja, jelene és jövője” címmel foglalta össze a 27 éves intézmény eddigi történetét. A kiindulópont természetesen Magyary életműve és a Tatai Népfőiskola (1940-’44), a folytatás pedig a tudás, az ismeretek átadása és hozzáférhetőségének biztosítása, a közösségépítés, a kompetencia-fejlesztés – vagyis a közművelődés szolgálata. Juhász Marcell, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁNK Magyary Zoltán Szakkollégiumának tagja Magyary „Államéletünk válsága” című munkáját (1939) mutatta be előadásában. Olyan fogalmak hangzottak el, melyek a mai közigazgatási rendszerben is élők és azóta is tartalommal bírnak: „hivatásos közszolgálat”, „konkrét gazdaságirányítást végző szervek”, „közszolgák a közemberekért”, vagy „az emberek akaratának organikus beépítése a közigazgatásba”. Másik fiatal előadónk, Zágorhidi Czigány Sebestyén, az ELTE PPK Ba hallgatója témaválasztásával talán a legközvetlenebbül kapcsolódott a mai nap tematikájához, hiszen a népfőiskolák történetéről, azon belül is a Tatai Népfőiskola rövid, mindössze négyéves működéséről beszélt. Az utolsó előadást Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette, az MZNT kommunikációs vezetője tartotta – bemutatva az MZNT Magyary e-pontját, mely a népfőiskolai tagságnak nyújtandó, konkrét és elérhető digitális segítséget jelent. A másik nóvum pedig a „zöld iroda” program, melyet a népfőiskola immáron egy éve sikerrel és kitartóan valósít meg mindennapi működése során, előtérbe helyezve a környezettudatosságot.
