Egy civil szervezet életében különös jelentőséggel bírnak azon dátumok, események, melyek névadójukhoz, annak munkásságához kötődnek. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság az idei évben, június 10-én szellemi elődje születésének pontosan a 135. évfordulóját ünnepli. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara Magyary Zoltán Szakkollégiumával és Tata Város Önkormányzatával közösen szervezte meg a névadó emléke előtt tisztelgő koszorúzási ünnepséget s az azt követő Magyary konferenciát.
Ennek első akkordjakét a tóparti Magyary szobornál gyűltünk össze, hogy méltó módon emlékezzünk meg a tudós, egyetemi tanár, kiváló gondolkodó életművéről. Az egybegyűlteket Borsó Tibor, a népfőiskola elnöke köszöntötte. Beszédében kifejtette Magyary sokrétű munkásságának kiemelkedő elemeit, fókuszba állítva a nagy gondolkodónak a szülővárosához s annak környékéhez kötődő újító gondolatait, vívmányait, korszakalkotó közigazgatási terveit. Magyary nem kizárólag szülőföldje szeretetéből adódóan szentelte életének utolsó évtizedeit Tata és a járás fejlődésének megalapozására, hanem mintegy lehetőségként, példaszerű mintaként kezelte a változatos természeti, gazdasági és település-földrajzi adottságú, egyesítésre váró területet. A korszakalkotó gondolatok a XXI. században új értelmezést nyertek: „a 2008-ban publikált Magyary-terv célja ugyanis az, hogy olyan alapként, keretként szolgáljon, amely a gazdag múltra, az épített és természeti kincsekre építve Tata hosszútávú, több évtizedes fejlődését meghatározza.”
–
A köszöntő után a meghívott partneri szervezetek, állami intézmények vezetői, képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúját a Magyary szobor tövében.
Az ünnepélyes pillanatok ezt követően a tatai polgármesteri hivatalban folytatódtak, ahol kezdetét vette a 2023. évi Magyary konferencia. A szép számmal megjelent hallgatósághoz először Dr. Ugodi Andrea, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöki jogkörben eljáró alelnöke intézett köszöntő beszédet. Az alelnök asszony először felidézte a márciusi héregi Magyary emlékkonferencia pillanatait, autentikus közösségi élménynek nevezve a rendezvényt. Ezután párhuzamot vont Magyary kezdeményező törekvései és a mai kor emberének kihívásokkal teli feladatai közt, mely utóbbiakhoz éppen az előbbiek mint források állnak rendelkezésünkre.
–
A köszöntők sorában Dr. Kancz Csaba, a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal főispánja következett, aki kiemelte: Magyary munkássága, erkölcsi tartása tanulsággal szolgáljon nekünk a mindennapokban. Fontosnak tartotta idézni a tudós híressé vált mondatát is: „a közigazgatás a közönségért van” – vagyis a járás, a város lakosságáért. Érdekes felvetéssel zárta mondandóját azt a kérdést megfogalmazva, hogy vajon a ma közigazgatására gondolt-e Magyary a hatékonyság és eredményesség kapcsán.
–
Popovics György, a Komárom Esztergom Vármegyei Önkormányzat elnöke köszöntőjében először megállapította, hogy a járások mint területi egységek visszaállítása helyes döntésnek bizonyult: hatékonyabbá vált az ügyintézés, és a városok, falvak szimbiózisa kialakulhatott. A továbbiakban a 28 éve működő MZNT tevékenységét értékelte, kiemelve a civil szervezet jelentős szerepét a mindenki által elérhető tudásmegosztásban, s agilis munkáját a partnerség kialakításában, a pályázati projektek magas szakmai színvonalú megvalósításában.
–
Dr. Horváth József, Tata jegyzője is köszöntötte a konferencia résztvevőit. Elsősorban Magyarynak a hétköznapokban is jelen lévő szellemiségét hangsúlyozta a hivatali ügyintézések, eljárások során. Ez is egy módja annak, hogy megtartsuk emlékezetünkben a nagy szellemi elődöt, de konkrét példa erre az ún. „Magyary terv 3.0” városfejlesztési koncepció is, mely újabb tisztelgés a közigazgatás-tudós előtt.
–
Végül Borsó Tibor, a népfőiskola elnöke zárta a köszöntők sorát azzal a bejelentéssel, mely szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem június 2-án megújította együttműködési megállapodását az MZNT-vel.
–
A Magyary konferencia első két előadása tatai fejlesztési tervekről s azok XX. századi forrásairól szólt, mely egyben a népfőiskola nyári szabadegyetemi képzésének nyitánya. Stegmayer Máté történeti muzeológus (Kuny Domokos Múzeum) prezentációjában az 1938. évi, közel 12 ezer lakost érintő egyesítés előkészítéséről, majd az összeolvadt település új fejlődési irányairól szólt, külön kiemelve a „Mi lesz Tatatóvárosból?” című Magyary tanulmányt.
–
Második előadónk, Dr. Horváth József jegyző az előző előadáshoz kapcsolódva, a Tata Szíve Program részleteibe avatta be a hallgatóságot. Ennek célkitűzése a tataiak és a városba látogatók találkozó és szabadidős helyszínének kialakítása a művelődési ház, a szakrendelő és a vár által közrefogott területen – új funkciót adva ennek a jelenleg nem megfelelően használt városrésznek. A 25 beérkezett pályaműből már megszületett a győztes terv: az I. Fernezelyi és társa Tervező Iroda és a Garten Studio konzorciumáé.
–
Prof. Dr. Sepsi Enikő a Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégium alapító igazgatója és Berta Kristóf (Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézetének történelem mesterszakos hallgatója) Benda Kálmán és Magyary Zoltán kapcsolatáról és a szakkollégium szellemiségéről tartották meg előadásukat. A professzor asszony a szakkollégium 2017. évi alapítását és annak céljait mutatta be (a legtehetségesebb hallgatók kiemelése, korszerűen művelt szakemberek képzése, és a tudományos intézetek szakértőinek pótlása). Berta Kristóf Magyary Zoltán és Benda Kálmán pályájának közös pontjairól szólt. Érdekes, újszerű szempontból, a hadtörténeti események tükrében elemezte Magyary búcsúbeszédét.
–
Következő előadónk, Szalai Viktor Agyagosszergényből, a Közi Horváth József Népfőiskoláról érkezett. Elsőként névadójuk életútjáról hallhattunk összefoglalót, majd a népfőiskolájuk küldetéséről és tevékenységi rendszeréről. Megtudhattuk, hogy könyvkiadással, népfőpiknik szervezésével, fiatalok támogatásával is foglalkozik a szervezet a hagyományos közművelődési feladatok ellátásán kívül.
–
A konferencia zárásaként az NKE ÁNK két szakkollégistája kapott lehetőséget előadás megtartására. Juhász Marcell Magyary „Egyetempolitikai kérdések” (1928.) című művét vette alapul. Szólt a vidéki egyetemek, múzeumok és könyvtárak fejlesztési vonaláról, a külföldi ösztöndíjak növeléséről, a „tudományos nagyüzem” létrehozásáról. A másik szakkollégista, Dobrosi Dávid pedig kutatási területét, a digitális ajándékdobozok és azok szabályozási hátterét mutatta be.
