avagy jó gyakorlat született az idősek számára a digitális világ bemutatásához
S hogy mit is jelent ez pontosan a jó gyakorlat találkozónkon vendégként megjelent informatika tanártól idézve – nos, a beszámolónk végére vélhetően érthetővé válik.
Az „Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális készségeinek fejlesztéséhez” című (2020-1-HU01-KA204-078753) Erasmus+ nemzetközi projektünkben erdélyi, felvidéki és délvidéki partnereink együttműködésével dolgozzuk ki azon jó gyakorlatokat, melyek segítik idős embertársaink előtt szélesre tárni a digitális ismeretszerzés, művelődés és kapcsolattartás kapuját. 2022.05.24-én Székelyudvarhelyen találkozott a csapat, hogy megtárgyalja a „Pár lépés London!” elnevezésű jó gyakorlatot.
A téma nagyon időszerű és szükséges: szépkorúak felzárkózása a világháló kínálta lehetőségekhez; tájékozódást, ügyintézést és nem utolsó sorban a személyes kapcsolatok létrejöttét, fennmaradását biztosítani a közösségi platformok segítségével.
Mindehhez alapvető fogalmakat, elméleti és gyakorlati tudást kell szereznie az időseknek az internetről, a böngészőkről, a kommunikációs csatornákról, az elektronikus levelezésről, a közösségi platformokról. Az oktató magyarázatához projektünk alapján társítunk egy innovatív külső segítséget is: fiatalok ülnek le az idősek mellé, és segítik őket a gyakorlati jártasság megszerzésében.
Lőrincz Edit informatika tanár, a székelyudvarhelyi Backamadarasi Kis Gergely Református Kollégium tanára, az Egy Mosoly az Életért Egyesület elnöke időseknek is tart digitális képzést. Egyik meghívott vendégként számtalan ponton adta hozzá szaktudását és tapasztalatait jó gyakorlatunk tartalmához. Véleménye szerint például nagyon fontos előzetesen felmérni a képzésre jelentkezők aktuális digitális tudását s céljait (inkább csak a Facebookon való jelenlét vagy az elektronikus levelezés, esetleg a Skype-on keresztüli beszélgetések érdeklik?). Sőt, jó tudnia az oktatónak, hogy milyen eszközöket használ majd az időskorú a képzésen. A tanárnő szerint meg kell teremteni annak lehetőségét is, hogy az új ismereteket otthon már használni kezdő (házi feladatot elvégző) idősek visszakérdezhessenek egy-egy elakadáskor, legyen kihez fordulniuk ilyen esetben.
Nos, megoldás a fenti felvetésekre a megfelelően összeállított kérdőív, mely információt kér a meglévő digitális eszközökről, az eddigi felhasználói szintről és a jelentkezés céljáról is. A fiatal önkéntes mentorok bevonása pedig arra adhat lehetőséget, hogy az idősek bizton fordulhatnak a saját segítőjükhöz az általuk egyeztetett keretek között. A fiatalok bevonásakor lényeges kiválasztási szempont legyen a türelmes odafordulás képessége, az erős belső késztetés a segítségnyújtásra, mert az idősek rendkívül érzékenyek, és türelemből is bőven igényelnek maguknak a mentoraiktól.
Másik meghívott vendégünk Dr. Kovács Edit nyugdíjas belgyógyász, kardiológus, aki hallgatóként vett részt egy okostelefon képzésen, s beszámolt tapasztalatairól. Szerinte a legnagyobb problémának az angol nyelvi tudás hiánya mutatkozott a tanfolyamon. Hiszen meg kell érteni az angol nyelvű beleegyező nyilatkozatokat, a „cookies”, azaz „sütik” használatát, amikor döntési helyzetbe kerülünk, s rákattintanánk egy-egy felugró gombra. A doktornő szerint tanulságként mondható el az is, hogy bizony minden részlet lényeges egy-egy új platform vagy alkalmazás megismertetésénél: lehet-e filmeket, fotókat kezelni vele, kommentünket ki olvassa, látja majd stb.
Rendkívül izgalmas, szakmai sikereket adó, ugyanakkor nehézségeket, buktatókat is felszínre hozó munka tehát az idősek digitális képességeinek fejlesztése. A minél nagyobb százalékú sikerességhez járulhat hozzá a fiatalság mentori bevonása akkor, ha megtaláltuk a kellően motivált és türelmes segítőket, jól előkészítettük magát a csoportot az előképzettség, meglévő eszközök és az elérendő célok alapján.
Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette
Erasmus+ projektmenedzser
MZNT
