A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság Makramé és Csipke, valamint a Magyary Értékes Műhelyének tagjai mutatták be a tavaly ősz óta készített alkotásaikat a volt Piarista Rendházban megnyíló kiállításon. Ugyanezen a helyszínen A „Közösségünk Kincsei” – Műtárgyak a Kuny Domokos Múzeumból roll-up kiállítás is megnyílt az érdeklődők előtt.
Először Stegmayer Máté történész, muzeológus köszöntötte a folyosót szinte teljesen betöltő, nagyszámú közönséget. Megtudtuk, hogy a népfőiskola meghívására hozták el a roll-upokból álló vándorkiállítást, melyek a tatai múzeum legérdekesebb darabjaiból álló gyűjteményét mutatják be. Párhuzamot vont a történész a múzeum és a kiállítási helyszín között (hiszen a Tatai Múzeum alapítása 1912-ben az itteni piaristákhoz is kötődik), sőt szólt Magyary Zoltán 1938-as szerepéről is a gyűjtemény katalogizálásában.
A népfőiskola három kézműves műhelyében született alkotásokról, a közösségi munkáról először Knappné Tölgyes Katalin, a Csipke Műhely vezetője beszélt köszöntőjében. Utalt arra, hogy az „A Szakkör” országos mozgalomnak köszönheti a csoport a működését, hiszen a tagok ott tanulhatták meg az alapokat, a fogásokat. A közös tanulás, a jó hangulatú alkotás öröme nem csak összetartották, de motiválták is az alkotókat, hogy fejlődjenek, a technikai tudásukat egyre magasabb szintre emeljék. A kiállított darabok között vert, hajó- és horgolt csipkék láthatóak – különböző használati és dísztárgyakban megjelenítve: könyvjelzők, karkötők, nyakékek, asztali futó, de még a tópart egy részlete is elkészült csipkéből.
A Makramé Műhely vezetője, Méri Józsefné Zsuzsa köszöntőjében röviden bemutatta a makramé technika történetét és lényegét. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy makramézáskor egyrészt munkaeszközök nélkül, csak a két kezünkkel dolgozva, fonállal alkotunk. Másrészt pedig a technika nem kötődik kézügyességhez, mert a csomózás bárki által megtanulható, és csak a fantázia szabhat határt az alkotásban, melyben garantált a sikerélmény. Mindkét műhelyvezető kifejezte köszönetét is a népfőiskolának azért, mert helyszínt és lehetőséget biztosított a közösségi alkotómunkának.
2018-ban indult Népfőiskolánknál a BorEcset nevű kézműves műhely, melynek tovább gondolt folytatásaként alakult meg a Magyary Értékes Műhely. Célja a helyi értékek feldolgozása a művészet különböző eszközeivel. Molnár Mónika műhelyvezető köszöntőjében azt is elmondta, hogy az alkotási folyamat – melyet fotók is bemutatnak a kiállított anyagok között – része volt a közös megtekintés és megörökítés, majd a csoport tagjai közös beszélgetés során kiválasztották a kiemelendő részletet, díszítést és technikai megvalósítást, végül ceruzával vázlatot készítettek. Utána már a kivitelezésé volt a főszerep: gyapjúból, üvegfestékkel, színes ceruzával, festékkel készült el a Szent Kereszt Plébániatemplom, a Török Mecset, a Harangláb, de a 240 éves öreg platánt is megörökítették az alkotók.
Mindhárom csoportról elmondható, hogy a tagok összetartó közösségekké alakították azokat. Ahogyan a Knappné Tölgyes Katalin köszöntőjében idézett Müller Péter egykor megfogalmazta: „Igazi közösség csak ott jön létre, ahol az emberek rejtélyes módon szeretik egymást, vagyis barátok. Minden érdeken, valláson, politikán, társadalmi helyzeten és világnézeten túl.”