image 6

A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság Makramé és Csipke, valamint a Magyary Értékes Műhelyének tagjai mutatták be a tavaly ősz óta készített alkotásaikat a volt Piarista Rendházban megnyíló kiállításon.  Ugyanezen a helyszínen A „Közösségünk Kincsei” – Műtárgyak a Kuny Domokos Múzeumból roll-up kiállítás is megnyílt az érdeklődők előtt.

Először Stegmayer Máté történész, muzeológus köszöntötte a folyosót szinte teljesen betöltő, nagyszámú közönséget. Megtudtuk, hogy a népfőiskola meghívására hozták el a roll-upokból álló vándorkiállítást, melyek a tatai múzeum legérdekesebb darabjaiból álló gyűjteményét mutatják be. Párhuzamot vont a történész a múzeum és a kiállítási helyszín között (hiszen a Tatai Múzeum alapítása 1912-ben az itteni piaristákhoz is kötődik), sőt szólt Magyary Zoltán 1938-as szerepéről is a gyűjtemény katalogizálásában. 

image 1
image 2

A népfőiskola három kézműves műhelyében született alkotásokról, a közösségi munkáról először Knappné Tölgyes Katalin, a Csipke Műhely vezetője beszélt köszöntőjében. Utalt arra, hogy az „A Szakkör” országos mozgalomnak köszönheti a csoport a működését, hiszen a tagok ott tanulhatták meg az alapokat, a fogásokat. A közös tanulás, a jó hangulatú alkotás öröme nem csak összetartották, de motiválták is az alkotókat, hogy fejlődjenek, a technikai tudásukat egyre magasabb szintre emeljék. A kiállított darabok között vert, hajó- és horgolt csipkék láthatóak – különböző használati és dísztárgyakban megjelenítve: könyvjelzők, karkötők, nyakékek, asztali futó, de még a tópart egy részlete is elkészült csipkéből.

image 4

A Makramé Műhely vezetője, Méri Józsefné Zsuzsa köszöntőjében röviden bemutatta a makramé technika történetét és lényegét. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy makramézáskor egyrészt munkaeszközök nélkül, csak a két kezünkkel dolgozva, fonállal alkotunk. Másrészt pedig a technika nem kötődik kézügyességhez, mert a csomózás bárki által megtanulható, és csak a fantázia szabhat határt az alkotásban, melyben garantált a sikerélmény. Mindkét műhelyvezető kifejezte köszönetét is a népfőiskolának azért, mert helyszínt és lehetőséget biztosított a közösségi alkotómunkának.

image 5
image 7

2018-ban indult Népfőiskolánknál a BorEcset nevű kézműves műhely, melynek tovább gondolt folytatásaként alakult meg a Magyary Értékes Műhely. Célja a helyi értékek feldolgozása a művészet különböző eszközeivel. Molnár Mónika műhelyvezető köszöntőjében azt is elmondta, hogy az alkotási folyamat – melyet fotók is bemutatnak a kiállított anyagok között – része volt a közös megtekintés és megörökítés, majd a csoport tagjai közös beszélgetés során kiválasztották a kiemelendő részletet, díszítést és technikai megvalósítást, végül ceruzával vázlatot készítettek. Utána már a kivitelezésé volt a főszerep: gyapjúból, üvegfestékkel, színes ceruzával, festékkel készült el a Szent Kereszt Plébániatemplom, a Török Mecset, a Harangláb, de a 240 éves öreg platánt is megörökítették az alkotók.

Mindhárom csoportról elmondható, hogy a tagok összetartó közösségekké alakították azokat. Ahogyan a Knappné Tölgyes Katalin köszöntőjében idézett Müller Péter egykor megfogalmazta: „Igazi közösség csak ott jön létre, ahol az emberek rejtélyes módon szeretik egymást, vagyis barátok. Minden érdeken, valláson, politikán, társadalmi helyzeten és világnézeten túl.”    

Előző cikkMegemlékezés három városi helyszínen Magyary Zoltán születésének 136. évfordulóján
Következő cikk1888. június 10-re, Magyary Zoltán születésnapjára emlékezteka Nemzeti Közszolgálati Egyetemen